Manapság a 471-es főút (Magyarország) olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. Megjelenése óta a 471-es főút (Magyarország) sok ember figyelmét felkeltette mai fontossága miatt. Idővel a 471-es főút (Magyarország) vita, kutatás és elemzés tárgya volt, ami egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a tanulmány iránt. Ebben a cikkben a 471-es főút (Magyarország)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a manapság annyira aktuális témáról. Az eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig minden lényeges szempontot elemezünk, hogy megértsük a 471-es főút (Magyarország) jelentőségét a mai társadalomban.
471-es főút | |
Úttípus | Másodrendű főút |
Hossza | 73 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Hajdú-Bihar vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
Mérnökségek | Magyar Közút Zrt. |
Az út eleje | Debrecen |
Az út vége | Mátészalka |
A Wikimédia Commons tartalmaz 471-es főút témájú médiaállományokat. |
A 471-es számú főút Debrecentől Mátészalkáig ér. 73 km hosszú. Annak ellenére, hogy háromszámjegyű út, fontossága és forgalma nagy, nagyjából az egyszámjegyű főutakéval vetélkedik.
A szatmári és dél-beregi településeket köti össze Debrecennel, illetve Budapest felé az ország többi részével. Igen veszélyes útvonal a kanyargós vezetésnek, a keskeny keresztmetszetnek és főleg az igen leromlott minőségnek köszönhetően. (Szakaszos felújítások, kátyúzások, legrosszabb a minősége Nyírmihálydi és Nyíradony között, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határán). Halálútnak is nevezik a sok halálos kimenetelű baleset miatt. Az országhatár mellett fut, keresztül a Nyírségen, annak legmagasabb pontjain, a vízválasztón. Autópálya, vagy más főút nincs a közelben, ezért a jelentősége igen nagy, annak ellenére is hogy háromjegyű száma van. Egyetlen elkerülő szakasza a hajdúsámsoni elkerülő, melyet 2018. december 19-én adtak át a forgalomnak. Ezen elkerülő szakasz kivételével keresztülvezet a településeken. Az autóbusz-közlekedés Debrecen és Nyíradonyig, valamint Mátészalka és Nyírbátor között jelentős. Személyforgalomban is ezen két szakasz az igazán forgalmas, a kettő közötti rész gyér forgalmú. A Mátészalka-Nyírbátor szakasz az egykori sóút része, ma is meghatározó, miként a Nyíregyháza felé bonyolódó autóbusz forgalom zöme ezen az útvonalon halad.
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete szinte a mai teljes hosszában másodrendű főúttá nyilvánította, a Debrecen és Beregsurány közti 37-es főút részeként. Jelentősebb eltérés a korabeli és a jelenkori nyomvonal között szinte csak annyi volt, hogy Hajdúsámson területén az akkori nyomvonal még a település központját átszelve húzódott, illetve Nyírbátor belterületén egy része egybeesett a Nyíregyháza-Vállaj közti 35-ös főúttal.
Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1949 körül készült térkép lényegében a teljes mai hosszában harmadrendű főútként tünteti fel, a jelenlegivel azonos útszámozással; a fő különbség annyi volt, hogy a 471-es főút akkor még Debrecen és Vásárosnamény között húzódott.