Star Trek: Csillagösvény

Star Trek I.: Csillagösvény (Star Trek: The Motion Picture)
1979-es amerikai film
Rendező	Robert Wise
Producer	Gene Roddenberry
Alapmű	In Thy Image
Műfaj	sci-fi film kalandfilm
Forgatókönyvíró	Alan Dean Foster Harold Livingston Isaac Asimov (tudományos tanácsadó)
Főszerepben	William Shatner Leonard Nimoy DeForest Kelley James Doohan George Takei Majel Barrett Walter Koenig Nichelle Nichols Persis Khambatta Stephen Collins
Zene	Jerry Goldsmith
Operatőr	Richard H. Kline
Vágó	Todd C. Ramsay
Gyártás
Gyártó	Paramount Pictures
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol, klingon nyelv, vulkáni nyelv
Forgatási helyszín	Paramount Stage 9 Paramount Stage 8 Paramount Stage 17 Paramount Stage 15 Paramount Stage 6 Paramount Stage 10 Paramount Stage 12
Játékidő	132 perc
Költségvetés	46 000 000$[1]
Képarány	2,39:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Paramount Pictures Netflix
Bemutató	1979. december 7. 1990. augusztus Dunafilm VHS (feliratos) 1992. április 20. MTV2
Korhatár	III. kategória (NFT/26294/2022)
Bevétel	139 000 000$[2]
Kronológia
Következő	Star Trek II: Khan haragja
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Star Trek I.: Csillagösvény témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Star Trek: Csillagösvény (eredeti cím: Star Trek: The Motion Picture, azaz Star Trek: A mozifilm, magyarul nevezték Űrszekereknek is) 1979-ben készült tudományos-fantasztikus film. Az első olyan mozifilm, amely a népszerű Star Trek: Az eredeti sorozat szereplőit vonultatja fel a filmvásznon.

A film készítéséhez alapvető motivációt adott az akkoriban bemutatott sci-fi filmek, elsősorban a Csillagok háborúja, illetve a Harmadik típusú találkozások sikere.^[3]

Magyarországon először 1990 augusztusában jelent meg feliratosan videókazettán a Dunafilm forgalmazásában Űrszekerek I címmel. A kiadás egy a 80-as években vetített amerikai TV-verziót tartalmazott, mely 15 perccel hosszabb a moziváltozatnál. A Magyar Televízió az eredeti mozi változatot mutatta be szinkronizáltan 1992-ben Űrszekerek, 1. rész címmel.^[4] A második szinkronváltozat szintén a moziváltozathoz készült, ekkor kapta a film a Star Trek – Csillagösvény címet, mely megegyezik a film alapján készült könyv korábbi magyar címével..

Megjegyzés: Miután a Star Trek: Az eredeti sorozat bemutatásra került Magyarországon a TV3 csatornán, az ott szinkronizáló színészek hangjával újraszinkronizálták a filmet, amely ekkor kapta a Star Trek – Csillagösvényt címet.

Alább a cselekmény részletei következnek!

Két és fél év telt el azóta, hogy Kirk befejezte ötéves parancsnoki szolgálatát a USS Enterprise-on. Az Enterprise-t felújították, és James T. Kirköt előléptették admirálissá, így ő a Csillagflotta egyik parancsnoka.

Egy masszív energiafelhő formájában megjelenő idegen erőt érzékelnek klingon felségterületen, amely a Föld felé halad. A felhő útja során elpusztít három klingon hajót, és a föderáció Epszilon-9 megfigyelő űrállomását. A flottaparancsnokság úgy dönt, az Enterprise-t bízza meg azzal, hogy kapcsolatba lépjen a jelenséggel.

Kirk admirális átveszi az Enterprise feletti parancsnokságot, ezzel is bosszantva Willard Decker parancsnokot, hisz őt jelölték volna erre a posztra. A régi legénység legtöbb tagjával a fedélzeten az Enterprise elindul, hogy teljesítse a küldetést. Az indulásnál azonban baleset történik, a transzporter meghibásodása miatt a tudományos tiszt meghal. Hiányát azonban pótolja Spock parancsnok, akit később vesznek fel a fedélzetre, mivel a Vulcanon végezte a kolinahr nevű rituálét.

Az Enterprise kapcsolatba lép a felhővel, és megindul a belseje felé, ahol is egy hatalmas idegen űrjárművet találnak. Egy idegen szonda jelenik meg az Enterprise hídján és elrabolja a navigátort, Ilia hadnagyot, akit egy Ilia formájú androiddal helyettesít. Ennek feladata az, hogy a „szén alapú egységeket” tanulmányozza az eddig ismeretlen lény, V’ger utasítására. Decker kétségbeesik Ilia elvesztése miatt (szerelme volt), ám rájön, hogy a droid rendelkezik Ilia emlékeivel.

Mindeközben Spock űrsétára indul, és telepatikus kapcsolatba kísérel lépni a lénnyel. Kísérlete sikerrel jár, és megtudja, hogy V’ger egy élő gépezet.

Az Enterprise végül eléri V'ger központját, és kiderül, hogy V’ger nem más, mint a Voyager 6 űrszonda, amely a Voyager-program részeként készült, és még a huszadik század során lőtték fel a Földről (fikció). A meghibásodott szondát élő robotok faja találta meg, és annak feladatát (információgyűjtés és annak visszajuttatása a teremtőjéhez) úgy értelmezték, mint egy utasítást Istentől. Annak érdekében, hogy a szonda célját („megismerni, ami megismerhető”) teljesíteni tudja, a robotok módosították, és megépítették számára ezt az űrhajót. Az útján annyi információt szerzett, hogy öntudatra ébredt. Azonban ez a sok információ sem tud választ adni azon kérdésekre, amik annyira izgatják: mi létének célja, ki az Isten, mi a magasabb létforma? Úgy gondolja, hogy ezen a kérdésekre csupán teremtője (az emberiség) tud választ adni (azonban nehezen tudja elfogadni, hogy a primitív „szén alapú egységek” lennének a teremtői…)

A film végén Decker és V’ger (Ilia képében) egyesülnek egymással, és egy magasabb létsíkba kerülnek.

• Star Trek: Csillagösvény a PORT.hu-n (magyarul)
• Star Trek: Csillagösvény az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Star Trek: Csillagösvény az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Star Trek: Csillagösvény a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Star Trek: Csillagösvény a Box Office Mojón (angolul)